Nem lakható a szomszédos exobolygó

exo

A Proxima b névre keresztelt égitest ugyan megfelelő távolságra kering csillagától, egy szakemberekből álló csoport azonban a chilei ALMA-antennahálózat segítségével most egy olyan jelenséget vizsgált meg, amely komoly gátat jelent az élet megjelenése, illetve annak megmaradása szempontjából. Kiderült ugyanis, hogy a Proxima Centauri 2017 márciusában egy olyan méretes napkitörést produkált, amely a Napnál megfigyelt legnagyobbakhoz képest is tízszeres eltérést mutatott. Ennek következtében a bolygó felszínét hatalmas mennyiségű sugárzás érte el, így nem sok minden maradhatott ott életben – amennyiben pedig a hosszú évmilliárdok során számos alkalommal került sor ilyen kitörésekre, ennek esélye valóban minimálisnak mondható. 

Maga a kitörés az M-típusú törpecsillag fényességét annak ezerszeresére növelte, mintegy 10 másodpercen keresztül. Ezt egy kisebb példány előzte meg, de a teljes jelenség mindössze 2 percig tartott, miközben az ALMA révén tavaly január és március között nagyjából 10 órán keresztül figyelték meg a csillagot. Korábban, még tavaly novemberben, egy másik munkát is közzétettek, amely az átlagos fényesség megfigyelésén alapult, akkor (más kutatók) arra következtettek, hogy több, porból álló öv is jelen lehet a rendszerben, hasonlóan a miénkhez, amely az aszteroida- és a Kuiper-övvel büszkélkedik, itt azonban a most megjelent anyagban ezt kétségbe vonták, szerintük erre semmilyen jel nem utal. 

Ugyanígy kétséges, hogy egy több bolygóból álló népes család lenne jelen a Proxima Centauri rendszerében, erre ugyanígy nem utalnak az eddig megismert információk. Mindazonáltal némileg ingoványos területen vagyunk, hiszen korábban az ALMA által használt tartományban nem figyeltek meg hasonló, M-típusú törpéket, így bőven van mivel bővíteni a tudástárat.